2016. május 26., csütörtök

Kerti mindenes

Most, hogy túl vagyunk februári nyáron, aztán májusi télen, és immár ismét nyár van, csináltam egy rahedli képet a kertről.
A rózsáktól nagyon sokat vártam az idén, telis-tele voltak bimbóval, de a fagy bizony nem tett jót nekik. Van olyan virág, ami kinyílik ugyan, de csúnyácska, és sok bimbó ki sem nyílik. Néhány rózsát egyszerűen újra kell metszenem. De ne fogjuk fel tragikusan a dolgot, az idei év ilyen, szerencsére van rózsa is bőven, meg egyéb gyönyörűségek.


Néhány klemátisz már el is virágzott, a Beautiful Bride és a Warsawska most kezdi. Igen, hagyom, hogy ráfusson a padra:)



Ez a rész már akkor is nagyon szép, ha a szomszéd egy-két rondasága még nincs teljesen eltakarva.

A Phyllis Bide még csak 2 éves, de már szépen befutotta a tartóját. Imádnivalóan kecses kis virágai vannak, csöppet sem tolakodóak. A Warsawska Nike klemátisz szinte világítóan lila mellette.










A bazsarózsák most kezdenek virágozni. Őrületesen szépek...














































Az angol rózsákat úgy ültettem, hogy a tövükhöz gólyaorrot tettem. Ez két éve volt, mára gyönyörűen, szőnyegszerűen elterült alattuk.




A Rhapsody in Blue rózsa egy abszolút ajánlható, szerethető, szép és egészséges rózsa.

















Az első udvar nagy ágyása, A borzaskaták itt már megfogyatkoztak, ahogy nőnek a bokrok és talajtakarók. De a szabad helyen hagyom őket nőni, nagyon bájosak, másrészt inkább ők, mint a gazok.



A felső képen egy pünkösdi rózsa készülődik, alatta gólyaorr félék az Elfe lábánál.





Felső képen a Schneewitchen, alsó kettőn a Chartouse de Parma. A Chartrouse mellől érzésem szerint alaposan visszavágtam a zsályát, mert szinte elnyomta a rózsabokrot. Szépen összeszedte magát, úgyhogy virágzás után újra visszavágom. Ettől függetlenül nem tudom elképzelni a rózsáimat valamilyen évelő, vagy talajtakaró nélkül. A Chartrouse egyébként ilyen, mint a képen, gyönyörű.


Ez még mindig az első udvar nagy ágyása.

Az örökzöldek múlt héten megkapták a vas+keserűső kombót. Aki még nem öntözte ki, az feltétlenül várjon egy hűvősebb napig, nehogy megégesse a növényeket. Talán nem baj, ha újra elmondom, levéltrágyaként hatásos, mert a magnéziumot nehezen tudják felvenni a talajból a növények.


Az Egon Schiele gyönyörű bokra



Uetersener Klosterrose. Nálam tartósak a virágai, hihetetlenül szép egy ekkora rózsa virágba borulva.
A Vyvyan Pennel klemátisz elképesztő és változatos színeket produkál, hatalmas virágai vannak, telt és dupla, vagy inkább tripla, és nagyon tartós.













A Sieberztől rendelt névtelenül is gyönyörű rózsa.

















Egy pillantás a füge mögül: a 2 db terülő boróka igen szépen beterítette ezt a részt, az  a nagy fa:) pedig a perzsafa.



Amikor ekkora kertet van lehetőség művelni és alakítani, csuda dolgok tudnak létrejönni anélkül, hogy a kertész közbeavatkozna. A Cornelia hibrid pézsma rózsa még nincs teljes nyílásban, de mint bokor is eszméletlenül szép és egészséges. A Tiny Monster gólyaorr óriásit nőtt, tőosztottam is belőle, jól viseli a teljes napot. A muskotályzsályából szerintem legalább 100 db van. Mindenhol nől, együtt a nőszirommal vagy valamilyen cserjével, rózsa mellett és gólyaorral.



Ez már egy hátsó kertrészlet (múltkor elcsábultam, hogy megmérjem, mekkora ágyásaim is voltak, de aztán lusta voltam bemenni mérőszalagért, szóval nagyok, az biztos). A perzsafa megkerülhetetlen látványosság lett, a sövény már szépen takar, a gyöngyvirágcserje virágzik, talajtakarók teszik a dolgukat. És itt is bolondozhatnak kedvükre az egynyáriak és néhány évelő-féle. A borzaskata és sudárzsálya egyenlőre szabadon nőhet.



Hátsó ágyásrészlet. Az esőben ez a sötétebb színű bazsarózsa kissé elfeküdt, még mindig virágzik az évelő len, rákezdte a Munstead Wood, és egyáltalán, egyre bujább lesz ez a rész is.



Felicite Parmentier alba rózsa. Mellette Belle de Crézy gallica. Meg persze rengeteg borzaskata, a lábuknál macskamenta is szaporodik.












A Belle virága


















Szerintem teljesen világos, hogy a kert szépségét a rózsák csak kiegészítik, esetleg néhány részletét kiemelik, de semmiképpen sem ők adják egyedül. Ha kimondom, hogy több mint 120 tő rózsa, akkor soknak hangzik, ekkora kertben szépen belesimul a többi növény közé. És a kert alapja továbbra is a fák, a szebbnél-szebb örökzöldek.



A Reine des Violettes lassan elnyílik. Remek háttere a sárga levelű hólyagvessző.



Kissé kuszának látszik, ezen a részen a "nagyoknak" még nőni kell, nekem mégis kedves a látvány, mert pár éve ez még csak gaz volt. Most rózsalonc virágzik, néhány rózsa, rengeteg borzaskata, zsálya, orgonák vannak törpék és nagyok.


Cardinal de Richelieu, óriásit nőtt, ez még nem a teljes virágzás. Itt is szabadon nőhetnek a borzaskaták, van nyuszifül, szegfúféle, és nőszirom. A nőszirom remek párja a rózsáknak.



A korai nyáriorgonák is virágba borultak. Nagyon jó kis cserje, metszeni, ha akarjuk, virágzás után kell. Jó nagy helyet elfoglal, ami nálam kifejezetten előny.


A hátsó kert egyik nagy ágyása, itt voltak valamikor az eladásra nevelt fenyők.



Az árvalányhaj lebeg a szélben. Nagyon szapora jószág. Itt a MacKenzie rózsa, egynyári szarkalábok gyűrűjében.


Ghislaine de Feligonde











































A hátsó ágyás, a történelmi rózsasövénnyel. Mondhatni, már messziről is látszanak:)
Első képen Clompicata, utána Erinnerung, aztán Gipsy Boy, a következő képen Frühlinsduft, aztán
Mme Plantier.

Az utolsó képen egyenlőre a téglakígyó a leglátványosabb, de lesz ez másképp is.









Fritz Nobis. Nekem abszolút kedvenceim a történelmi rózsák.



Himmelsauge. Ezen a részen még gyomirtózni vagyok kénytelen, néhány gaz túlságosan is szemtelen. De legszebb reményeim szerint pár év múlva már kizárólag a telekhatáron fogok végigmenni.


Visszajöttünk az első udvarrészre, az oszlopos tulipánfa lassan utoléri a sövényt.



Lemenő nap fényében:)



Ez egy nagyon kicsi ágyás, mégis nagyon jól sikerültnek mondható. Sok minden van benne, mégsem zsúfolt. Az Alba Superba magnólia puha, zöld leveleivel a fő látványosság, a tarka levelű borbolya remekül mutat mellette. A Gold Reef rózsa sárgája egyáltalán nem kirívó, viszont egész télig hozza a virágait. A talajt pedig teljesen beborítja a gólyaorr.



Az örökzöld magnólia hihetetlen tempóban fejlődik. A klemátisz már teljesen befutotta, minimum érdekes látvány lesz virágzáskor.



Eden rózsa, a lábánál Fay nevű évelő klemátisz, aminek apró, harang alakú virágai egész nyáron nyílnak. Rendkívül kíváncsi vagyok az együttesükre.


Ez az édes kis apróság a Sophie nevű évelő klemátisz első virága.




A három utolsó kép olyan, amilyennek az egész kertet szeretném majd látni:)

Úgy látom, az idei nyár is igen meleg lesz, amikor is bevallom, az utolsó gondolatom az, hogy újabb rózsát vegyek a kertbe (bármennyire is megszerettem őket). Fákat akarok és árnyékot:) Ilyen melegben megfizethetetlen. Ráadásul akkora választék van belőlük, színben, magasságban, szélességben, habitusban, hogy mindenki, a legkényesebb ízlésű is tud válogatni belőle.

Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy újabb gyönyörű kis örökzöld van úton a kertem felé:)

Köszönöm, ha velem tartottatok, csodaszép időt és jó kertészkedést Mindenkinek!


Petra