Téli képek (idejétmúlt)

Valószínűleg senkit sem lepek meg azzal, ha azt mondom, szinte fizikailag fáj a tavaszvárás. Nem mondom, szép volt a behavazott udvar, a sok gyönyörű örökzölddel. A hólapátolás is jó móka a szakadó hóban, papucsban (mert valamiért be kellett szaladnom a házba, és lusta voltam visszavenni a csizmámat), csuromvizesre ázva. Visítva nevető leánygyermekkel, aki lesből támadt a hógolyókkal, cserébe kapott egy-egy hólapátnyit vissza. Mondom, szép volt ez így. Meg elég is volt. De ennyi hó azért lassan olvad el, főleg így, hogy éjszaka és hajnalban még fagyok vannak. Persze az eszem tudja, hogy ez így van jól, még aludjanak kicsit a növények, de a szívem - lelkem már nagyon várja a tavaszt.

Kétszer fényképeztem, itt még nem volt nagy hó, csak kb. 5 centi, azt viszont szépen ráfagyott a növényekre.
Az örökzöld magnóliának ezek a telek meg se kottyanak.

Magyalbokor rikító piros bogyókkal.

Kikeleti bangita, rogyásig van virággal, bár kibontakozni az utóbbi hetekben azért nem nagyon tudott.

Tavasszal kap egy fiatalító metszést

A Wada's Memory magnólia ígéretes bimbókkal.
Itt még nem ér derékig a hó:)



Egyébként itt történt egy csere, amikor még "olyan" volt az idő. A katsurafát hátravittem, a magnólia jobban fog érvényesülni, jobban szem és orr előtt lesz a féltetős ülőhelyünk előtt.

(Nem is én lennék, ha egy év úgy telne el, hogy ne kelljen valamit átültetnem:)

Mahonia x media charity, telis-tele
citromsárga virágfürtökkel.
Hétvégén már az illatuk is élvezhető volt.

Rendesen elterebélyesedett az évek alatt, úgyhogy tavasszal őt is meg kell rendszabályozni.

Itt látszik a habitus. A mellette levő örökzöldek érdekében határt kell szabni a növekedésnek.


Egyébként ritka szép bokor, de vigyázni kell, mert a levelei! olyan szinten élesek, fogazottak, hogy több gumilabdánk bánja már a vele való találkozást:)

Évekkel ezelőtt nem reméltem a 15 centisen ültetetett kis fagyalbokromról, hogy belátható időn belül ilyen szépséges nagy bokor lesz belőle.

A hosszú, meleg ősz végén vettem észre, hogy a perzsafa elkezdett virágozni. Érdekes módon a télen ezek a kis virágocskák nem fagytak el, csupán szenderegtek.

Virágzik a bogyóspuszpáng.
Árnyékos, nedves helyre való apróság.

Felülnézetből így fest, inkább szélességre nő, bár azt is igen lassan teszi.

Akármilyen vacak minőségű lett ez a kép, muszáj megmutatnom:  a varázsmogyoró sok-sok virággal örvendeztetett meg. Én illatát változatlanul nem érzek, de akkor is páratlan látvány, főleg a havas háttérnél, a sok-sok kecses, piros virág. Lassan 1 hónapja virágzik, és szerintem ez még egy ideig el fog tartani.

Na, itt már nagyobb hó van:)

Az örökzöldeket én lelkiismeretesen  lerázogatom, hogy a nagy mennyiségű hó ne nyomja szét őket. Bár szerencsére minél nagyobbak, ez annál kevésbé veszélyezteti őket. Lehet, hogy csak élvezem, ahogy a nyakamba hullik a hó:)

Ugye, milyen szép?

A nutka hamisciprus sem akármilyen látvány hóval megrakottan

Amilyen rút kiskacsa  a nutka apró korában, annyira érdemes kivárni, hogy hattyúvá váljon.

Joschka ciprus

Az apróságok ki sem látszanak. Az ősszel ültetett rózsáknak pl. nyoma sincs:)

Arizonica ciprus. Kissé lenyomta az ágait a hó, de tavasszal úgyis meg leszek kurtítva.

Nézz, nézz az égre fel..és máris észreveszed, mennyi sok ígéretes virágbimbó van a császárfán. A tavalyi termések mellett:)











Itt szeretném felhívni minden kedves kertbolond figyelmét, hogy a szabadgyökerű lombhullatók ültetésének, és általánosságban véve a lombhullatók ültetésének és átültetésének ideje most van. Még. Ha nem fagyos a föld, akkor lehet csinálni, mert secperc és itt van a március, amikor viszont az örökzöldeket lehet ültetni. (Persze ez nem azt jelenti, hogy lombhullatót márciusban már nem, főleg ha földlabdás vagy edényes, de az átültetéseket a fagyok elmúltával tényleg jobb most megcsinálni).

Szóval ilyen volt a téli kert, mert a hétvégén a hó jelentős része már eltűnt, és az én szemem olyan szép üdének látta! Március elején várhatóan megérkeznek a tavaszi lengyel rózsák, és csak kettőnek nem tudom még a helyét. A Starkltól rendeltem két klemátiszt, azoknak is helyet kell találni, mert túl szépek ahhoz, hogy a hátsó részre menjenek, elöl meg lövésem sincs, hova férnek el.

A sövények között tavaly már nagyon szépen kigyomirtóztam, úgyhogy idén be fogom vetni borzaskatával, hogy ne gazosodjon. Ráadásul szerintem nagyon mutatósak lesznek a kék-fehér virágfejek a különböző virágzó sövénybokrok között-előtt.

Ötletem rengeteg van, alig várom, hogy nekiláthassak a megvalósításuknak.

Remélem, velem tartotok:)

Petra