2015. április 21., kedd

Áprilisi színes

Kitartó szelet cserélnék esőre: valami ilyesmi hirdetést fogalmazgatok már napok, mint napok, hetek óta. Amennyire ideális volt tavaly, olyannyira katasztrófa az idei tavasz. Mármint csapadék szempontjából. És persze verem a fejem a falba, miért is nem hallgattam PP-re, hogy várjak őszig a rózsák rendelésével? Mert most aztán öntözhetek, és öntözhetek, és újra öntözhetek. De még így sem biztos, hogy az összes lengyel rózsa megered. Úgy kell az ilyen türelmetlen, makacs embernek!:)


Amúgy a kert szép, mi több nagyon szép, nap mint nap több mindenre lehet rácsodálkozni. Ráadásul az egész család beteg volt (a múlt idő annyira még nem is igaz), úgyhogy pár napig feküdtem is. Ami finoman szólva nem jellemző rám, de most valami brutális dolgot szedtünk össze, nem kívánom az ellenségemnek sem. De két nap után, ahogy kimerészkedtem a kertbe, ezer csoda várt:)



A borbolyák szinte teljes díszben vannak, a levelek még kicsit nőni fognak, de már látványosan virít a bordó lombjuk.











A hunyor még mindig virágzik ezerrel, ez még egyébként jó ideig el fog tartani. A kaméleonvirágok is kibújtak, őket innen ki kell irtani, mert mindent elnyomnak. Megérne egy blogbejegyzést a legagresszívabb  talajtakaró növények.



Az orbáncfüvet minden tavasszal erősen visszavágom, sőt ebben az ágyásban már a tarackjait is kordában kell tartani. Erre annak idején, sok-sok éve nem figyelmeztetett a kertész, úgyhogy én most megteszem: Az orbáncfű (és nem csak a talajtakaró) erősen terjeszkedő növény. Olyan hely az ideális neki, ahol ezt gond nélkül megteheti. Na ez itt nem az, de mivel egyébként egy nagyon szép növény, strapabíró, szépek a virágai bla-bla-bla, így a tavaszi egyszeri karbantartást kibírom. A hunyor káprázatos, és a varjúháj is teljesen kilevelesedett.



A datolyaszilva rügyezik ezerrel, a képen is látszik, hogy (jó)néhány vízhajtást nem távolítottam el! Na ezt sürgősen pótolnom kell.












Ezek a képek még fűnyírás előtt készültek, kéretik elnézni a fűnyíró ember betegsége miatt. A fűszercserje most is megbízhatóan telis-tele van virágbimbóval.





Fűszercserje lábánál egy hunyorbokrocska














Fűszercserje sok-sok bimbóval.

Én tavaly tavaszig abban a tudatlanságban éltem, hogy a fűszercserjének a virágai az illatosak, és erről kapta a nevét. Igazából nem is értettem, mert a virágok engem dohos borszagra emlékeztetnek, bár eddig senki nem értett velem egyet ezzel kapcsolatban. Viszont tavaly ahogy letörtem néhány elszáradt ágát, és fene tudja miért, megszagoltam, rádöbbentem, hogy egy frászt a virágja, maga a cserje, az ágai az illatosak. Méghozzá nagyon erősen, fűszeresen.



A kikeleti bangita még mindig virágzik, bár szerényebben, és lassan teljesen ki is levelesedett.
















Davidia, galambfa rügyek és már majdnem kintvagyok levelek...
















Közelebbről, és más szögből...

















Ebből a kis ágyásból két talicska elszáradt mindenfélét szedtem ki. Így ránézésre hova is fért el benne!

Nem látszik túl jól, de a tartót már most túlnőtte a tavaly tavaszi ültetésű Rhapsody in Blue.  Alatta-körülötte macskamenta, gólyaorr.









Amikor tavaly tavasszal ültettem a kis angol rózsácskákat, itt a WS 2000, hátrébb a St. Swithun, mindegyikhez tettem egy kis gólyaorr-gyereket. Egész szépen burjánzanak már.

Nagy bánatomra a kósza pocoknak is tetszik ez a hely, annyira, hogy ide is költözött. Nem örülök a szomszédságnak, főleg, hogy úgy néz ki, ki akar túrni a jogos tulajdonomból! Egyenlőre tanácstalan vagyok..







Az ilyenkor szokásos barackvirágok a japánbirsbokron.

Remélem, mindenkinek megmaradt, akinek küldtem, és türelem, valóban kell egy kis idő, de pár év múlva azokon a kis bokrokon is ilyen csodák lesznek.







Távolabbról: Még sok-sok bimbó van rajta, úgyhogy nem mostanában fog elvirágozni. Mögötte valamelyest látszik a Susan magnólia.





De ha nem, akkor itt van. Ő később virágzik, mint az Alba Superba, azon már csak elvétve van virág.



















Az oszlopos tulipánfa újszülött levélkéi:)

A nagy-nagy futtató lábánál az egyenlőre aprócska Phyllis Bide rózsa. Ezt a futtatót kell neki meghódítani.













A korallberkenye (photinia Red Robin) új hajtásai ilyen fényes bordók. Ha nem akarjuk, hogy a cserje csak fönt-fönt magasan hozza ezeket a szépséges leveleket, bátran metsszük meg.

A meszes talajt nem szereti, és gombás betegségre érzékeny, nagyjából ennyi, amit ki kell elégíteni vele kapcsolatban. Ő is kapja a keserűsó+vas levéltrágyát.















A nárciszok még mindig nagyon szépek.















Borágó, magról kelt. Rengeteg kelt, mellesleg, bezzeg, amikor két éve vetettem, összesen egy, azaz egy palánta lett. Az viszont szépen fejlődött, és tavaly elszórta a magjait. Ez például a virágágyást lezáró nagy köveken kívül nőtt, nagyon jól mutat itt.

Egyébként elég nagyra nől, pl. bokorrózsa mellé nem is jó, egyszerűen elnyomja. Viszont felszedtem az apró kis gyerekeket, és a történelmi rózsákhoz rakosgattam belőlük. Hátha.





Elfe futórózsa, körbetekerve, meghajlítva. Az az igazság, hogy ennél nagyobb futtató dukálna neki, de úgy egybenőttek, hogy csak úgy tudnám leszedni róla, ha nagyon visszavágnám. Ahhoz viszont nincs szívem.

Az Elfe elég erőteljesen növő futórózsa.










Csokros kis tulipánok most kezdenek csak virágzani.














A magnolia tripetala (ernyős liliomfa) levelei születőben.

Ide hátra meg aztán pláne nem értünk el füvet nyírni, megjegyzem, jelenleg így is tetszik, eszelős mennyiségű pitypang és százszorszép nyílik.











Virágoznak az oszlopos almafák, ez van a legjobban tele virággal.


















Ó, hány évet vártam, hogy végre összenőjenek a borókák (2 db), hátul meg a mirtuszloncok (2 db).
És hány ilyen van még!
















Egy csokor tulipán....


A fehérek és a narancsosak elvirágzottak,  ezek meg most kezdték, és még van egy csapat, amelyik csak bimbóban van.










Az oszlopos vérbükk bújó levélkéi.

Annyira kis puhák, kecsesek ilyenkor...














A perzsafa káprázatosan szép lett. Akinek van türelme kivárni, az nem csalódik benne, az tuti.















Ezek a tulik hamar elvirágzottak, ráadásul akkor voltak a legszebbek, amikor én az ágyban heverésztem.

Egy aprócska megjegyzés: Nekem túl édeskések, olyanok, mint egy nyalóka.











Ámbrafa levélkéi is bújnak

















Ez a Reine des violettes II rózsa és a futtatója.

Mögötte borbolya, és sárga levelű hólyagvessző. Rengeteg talajtakarót ültettem, gólyaorrokat (nagyon szeretem őket), kötörőfüvet, hogy legyen mit kitúrni a pockoknak. Csinálják is szorgalmasan!







Reine des Violettes II közelebbről


















A törpe orgonák is tele vannak bimbóval. Nagyon hálás kis bokrok, el is határoztam, hogy a történelmi rózsasövény előtt levő részen, ahol többek között évelőket is kellene ültetnem, ő lesz az egyik slágernövény. Abszolút igénytelen, minden évszakban mutatós bokor.







Abies pinsapo glauca (kék andalúz jegenyefenyő) virágocskái.....


















A mongol hárs, szegényke ki van kötve, de az állandó szélben minden ága, levele egyoldalra megy.























Kis visszatekintés, szépen megnőttek a bokrok-fák ebben a nagy ágyásban, az évelőknek és a talajtakaróknak viszont még sokat kell fejlődniük. Esetleg ha a kósza pocok máshova költözne a kedves családjával, ez nagyon lendítene a dolgon.


A kék hordóban már ázik némi csalán és pitypang.










Lila tulipánok. Kedves férj hozott nekem fűrészport mulcsnak, de ez annyira finom, mint a homok. Igazából ez nem jó, de azért elterítettem. A tizenegynéhány zsák nem lett elég hátul az egyik nagy ágyásra. Nem is akarta elhinni.











Virágzik a rhodotypos (hósziromcserje).

Szépen hozza a sok-sok hajtását alulról, úgyhogy remélem hamar elbokrosodnak, és összenőnek.












Szimpla virágú boglárkacserje. Némileg érzékenyebb, mint a dupla virágú, a nagyobb fagyok ennek azért ártanak. De olyan kis bájos...





Hm...Amit nézni kell, az az Acer Davidii (csíkos juhar) levelei és virága.


Innentől egy csomó olyan kép jön, ahol a háttér a pitypangos mező.











Térelválasztónak ültettem ezeket a gyöngyvesszőket.


A gazolás is hátra van még, bár a gazok jelen esetben ezeket a magasra növő füveket jelentik. Csak össze kell hozzá szednem az erőmet:)















Japán vörösfenyő fiatal hajtásai



















Ilyen csodaszép a Ghislaine de Feligonde (tavaly tavaszi ültetés).


A táblácska PP-től van, az összes új rózsámhoz:) Nagyon büszke vagyok rájuk, valahogy más hangulata lett a kertnek tőlük.












Ez a majdnem égig érő fa, Kiku shidare sakura, csüngő díszcseresznye.

Nagyon magasra van oltva, amitől egyenlőre kicsit vicces, később viszont káprázatosan szép lesz, hiszen onnan fognak leomlani a hajtásai.

És ugye milyen szép a pitypangos mező?:)







Himmelsauge Geschwind  rózsa, erőteljes, gyönyörű, alig várom, hogy virágozni lássam.


Ezen a részen nemcsak a pitypang, hanem a fű is ki lesz irtva, lesz egy közepes virágágyás.

















Komlósgyertyán, Ostrya is levelesedik. Nagyon formás fácska.



















Tegnap nagy-nagy öntözést tartottam, ami úgy kezdődött, hogy kibontottam 2 x 50 méter slagot, és rácsatlakoztattam a már meglevő 90 méterre. Az első 50 méterrel eléggé összegabalyodtam, de a második már simán ment. Persze még így sem értem el a telek végéig, de innen amíg öntözte a víz valamelyik fát, addig én elcammogtam két kanna vízzel hátrébb. És szidtam a szelet, mert majd elfújt, és kiszárítja a talajt, és egyébként is undorító ennyit fújni.




A mocsárciprus is alakul, az idei év lehet hogy nem lesz olyan kedvező számára, mint a tavalyi volt, már ha a csapadék így marad, ahogy van.


















Bangitavirágok..



Csüngő japánakác, háttérben a kék ég és a pitypangok


















Örökzöld tölgyecske új hajtása

Most leszek majd bajban, mert már tavaly is hatalmasat nőtt. Ajándékba kaptam jópár éve egy rendelésem mellé, bevallom, úgy gondoltam, nem fog megmaradni. Ehhez képest....








Ne felejtsétek, itt az ideje megtölteni a hordókat vízzel, és teletömni csalánnal. Innentől szinte folyamatosan lehet készíteni a trágyalevet, amivel lehet öntözni a rózsákat, bokrokat, fákat, veteményest.

A keserűsó+vas kombót úgy csinálom, hogy a 100 literes hordó vízhez beleöntök 3-3 kg-mal mindegyik zacskóból. Így lesz egy 3 %-os oldatom, amivel aztán az örökzöldeket, nagyobb lomblevelű bokrokat felülről, levélen keresztül öntözök. Idén a rózsáknak is fogok adni, de csak a gyökerükhöz.


Jó munkát és jó pihenést mindenkinek!


Petra

4 megjegyzés:

  1. Ó, mennyi szépség van a kertedben! Már kezdtelek hiányolni, mert tudtam hogy azóta beindultak a növényeid.
    A locsolás meg a szél nálunk is gond.
    A datolyaszilvád nagyon ígéretes!
    Már nálam is ázik a csalán, lassan kezdem is a locsolást vele.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy látszik, bele kell törődni, hogy az április ilyen borzasztó szeles. Csak nem könnyű:)

      Ügyes vagy, meglátod csodát tesz! (Bár, nem igazán van szükség rá a kertedben)

      Törlés
  2. Petra,
    your paradiese starts to get green und bloom! That's wonderful.
    Happy days
    Elisabeth

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Yes, thath's right! Thank you Elisabeth, and happy days for you, too.

      Petra

      Törlés